9. Ünneplés
Két hete voltunk együtt. Nagyon
boldog voltam Alek mellett, bár bántott, hogy még nem rendeztünk mindent
Iannal.
Szerencsésnek mondhatom magam,
hogy olyan barátom van, mint Alek. Mindig meglepett valamivel, ami felderítette
a napomat. Egyik ilyen alkalommal, mikor sétáltunk haza egy jól eltöltött
péntek délutánon, hirtelen felém fordult. Kíváncsian néztem rá, hogy mit
szeretne, és nem kellett sokáig várnom, rögtön kimondta.
- Bébi,
nem szeretnél átjönni hozzánk?- kérdezte. Persze ez nem lepett meg, hiszen
voltam már náluk.
- De,
persze.- mondtam, és rámosolyogtam.
- Mármint,
úgy értem, hogy nem aludnál nálam?- kérdezte csibészes mosollyal, de a szemében
komolyságot láttam. Hogy én hogy imádtam azt a mosolyt. Tudta, hogy minek nem tudok
ellenállni, és be is vetette ellenem.
- Megbeszélem
anyuékkal.- mondtam, és bementünk a házunkba.
- Sziasztok,
fiatalok!- köszöntött anya.
- Szia,
anyu.
- Szia,
Jude. – köszönt Alek is.
- Anyu,
ma Alekéknál aludnék…- mondtam zavarban. – Megengeded? – nem éreztem, hogy
kertelnem kéne, hiszen mi mindig is nyíltan beszéltünk egymással a családban.
Anyu egy picit elgondolkozott, majd felsóhajtott.
- Persze,
szívem, menj csak… Menj, pakolj össze, addig én beszélek egy kicsit Alekkal.-
mosolygott rám.
Nem akartam
ellenkezni, de éreztem, hogy anya nem a moziműsorról akar Alekkal beszélni, és
ezért szorongva hagytam őket magukra. Mielőtt felmentem, még ránéztem Alekra,
aki mosolyával üzente, hogy nincs semmi gond, menjek csak, így gyorsan
felszaladtam az emeletre, és amilyen gyorsan csak tudtam, összepakoltam. Tettem
be mindent, ami kell. Pizsama, fogkefe, törölköző, tusfürdő, váltás ruha
másnapra. És siettem is le.
- Itt
is vagyok.- jelentem meg a lépcső tetején, kezemben a táskámmal. – Induljunk? –
kérdeztem Alektól. Nem tudtam, hogy már most menni szeretne-e vagy még maradna.
- Nem
akartok maradni vacsorára?- kérdezte anyu. Mi persze maradtunk.
Nemsokára
végeztünk a vacsorával, és elköszöntünk anyutól. Csak ő volt otthon, apu majd
később ér haza, mert üzleti vacsorán volt. Kézen fogva mentünk ki az ajtón, és
ahogy az autómhoz értünk, és beraktuk a cuccom, Alek megállt. Lassan magához
húzott, és lágyan megcsókolt. Én a hajába túrtam, és úgy húztam magamhoz.
Éreztem, hogy jó
kedve van, így nem lepődtem meg, mikor elmosolyodott csókunk közepén. Én is
követtem a példáját, majd elváltunk. Még egy rövid csókot nyomtam édes ajkaira,
és elindultam a vezető oldal felé. Csodálkoztam, mikor Alek nem mozdult, és nem
értettem azt a hatalmas vigyort ajkain. Pár másodperc múlva megértettem.
- Te
mocsok!- néztem rá mérgesen, de nem tudtam sokáig haragudni rá.- Add vissza a
kulcsaimat! – mondtam neki, és a kulcsaimért nyúltam, de ő nem engedte.
Felemelte a feje felé a kezét, és én ugrálni kezdtem, hogy elérjem.
Felszabadultan nevetett rajtam. – Mi olyan vicces? – adtam be a durcit.
- Te
vagy, Szerelmem. Ha tudnád, hogy milyen aranyos vagy, mikor ilyen elszánt
vagy.- mondta, és rám vigyorgott.
- De
te még mindig mocsok vagy.- mondtam, és mellkason böktem. Elkapta a karom, és
magához rántott. Hevesen csókolt, de én el akartam tolni magamtól, csak, hogy
lássa, hogy mennyire mérges vagyok rá, de nem hagyta. Pár pillanat alatt
elszállt minden ellenkezésem, és immár én kaptam ajkai után. Keze fenekemre
csúszott, és egy jóleső sóhaj szaladt ki a számon. Mire észbe kaptam, már
csapódott is az ajtó.
- Gyere,
szállj be.- mondta 1000 wattos mosollyal, és én morogva adtam be a derekam.
- Ezért
még számolunk.- mondtam neki.
- Alig
várom. – kacsintott rám, és nézésétől megremegett minden porcikám.
Mikor odaértünk hozzájuk, meglepetten
vettem észre, hogy üres a ház. Kérdőn pillantottam Alekra, aki elmosolyodott.
- Dolguk
akadt, mamánkhoz kellett menniük. Ma csakis a miénk a ház.- mondta, és tárt
karokkal mutatott körbe. – Mit szeretnél csinálni?- kérdezte, de meg sem várta
a válaszom.- Melyik filmet tegyem be?- kérdezte mosolyogva.
Imádtam, hogy
így ismer.
- Nem
tudom. Te válassz.- mondtam neki.
Negyed óra múlva
rájöttem, hogy a Mátrix nem a legjobb film, amit szerelmem választhatott volna,
de nem bántam. A film felére sem emlékszem, hiszen nem figyeltem oda.
- Már
megint azt csinálod…- szólt rám Alek.
- Mit
csinálok megint?- kérdeztem mosolyogva.
- Engem
nézel. A filmet kéne nézned, kedvesem.
- De
nem értem, hogy miről szól…- panaszkodtam.
- Mivel
nem oda figyelsz. Ha adnál a filmnek egy esélyt, rájönnél, hogy nem is rossz.-
mondta.
- De
ha engem valami más jobban leköt?- kérdeztem.
- És
mi lenne az?- kérdezett vissza.
- Te
vagy, Szerelmem.- idéztem szavait.- Ha tudnád, hogy milyen szeretni való vagy,
ahogy így figyeled a filmet.- mondtam neki, és lehúztam magamhoz a fejét egy
csókra.
- Szeretlek.-
mondta mosolyogva.
- Szeretlek.-
mondtam.
A film után
gyorsan letusoltam, és kölcsönöztem Alektól egy pólót. Jobban szerettem volna
az ő egyik pólójában lenni, mint a pizsimbe. Szerettem volna érezni az illatát,
és imádtam bő pólókban aludni. Kijöttem a fürdőből, és láttam, hogy Alek nagyot
nyel a látványomra.
Ő is bement
fürödni, majd csak egy alsógatyában jött ki, vizes hajjal. Nekem is hasonló
reakcióm lehetett látványára, de nem értem, hogy az én szerelésemben mi
tetszett neki. A pólója hatalmas volt rám, ami egyértelműen mindenhol bő volt.
Odajött elém, és
magához húzott egy csókra, amit én szívesen viszonoztam. Egyik kezemmel a
hajába túrtam, a másikkal izmos mellkasát jártam be. Ő sem tétlenkedett, keze a
gerincem mentén siklott le egészen a fenekemig. Egy határozott mozdulattal
megemelt, és lábaim automatikusan kulcsolódtak dereka köré. Alek lassan az
ágyhoz sétált, és mikor beleütközött a szélébe, elveszítette az egyensúlyát, és
mind a ketten az ágyra estünk.
- Jesszus,
Kay, jól vagy?- kérdezte ijedten.
- Persze.
Tudod az ágyak természetüknél fogva puhák.- nevettem, és ő is csatlakozott
hozzám
- Akkor
jó. – mondta, majd megint csókolni kezdett.
Ujjai feljebb
húzták a pólóm szélét, és csípőm megemelésével segítettem neki ezt elérni. Csak
a hasamig húzta, és lejjebb csúszott az ágyon, hogy egy hatalmas, cuppanós
puszit adjon rá. Nevetve rázkódtam meg, ami őt is megnevettette.
- Csak
nem vagy csikis még a hasadon is?- kérdezte, és felnézett rám.
- De,
a hasamon rettentően csikis vagyok. –mondtam neki, és több sem kellett neki,
belefújt a hasam érzékeny bőrébe, ami vicces hangokat adott ki, nem mellesleg
nagyon csikis volt számomra.- Ezt még megkeserülöd!- kiáltottam fel, és utána
kaptam. Gyorsan felültem az ágyon, és megcsikiztem. Ő is hasonlóan járt, mint
én.
Öblös nevetése töltötte meg a házat. Pár
perc múlva már kegyelemért könyörgött.
- Kegyelmezz,
bébi, nem bírom tovább!- nevetett.
- Csak,
ha te sem fogsz többet csikizni.- mondtam neki.
- Ígérem,
csak kegyelmezz.
- Rendben.-
adtam meg magam, és abbahagytam Alek kínozását.
Gyengéden húzott
magához, és a mellkasára borulva helyeztem magam kényelembe. Örültem, hogy nem
siettet semmivel. Szavak nélkül tudta, hogy mire vágyom, és tudta, hogy még nem
állok készen magasabb szintre emelni a kapcsolatunkat.
Szíve ritmusos
dobogását hallgattam, és éreztem, ahogy kezd elnyomni az álom. Alek a hátamra
rajzolt összevissza kis köröket, és más formákat.
- Jó
éjt.- mondtam neki.
- Aludj
jól.- mondta ő is, és egy utolsó csók után álomba merültem.
Az óta az este
óta már eltelt egy pár hét, és azon kaptam magam, hogy már két hónapja vagyunk
együtt. Kíváncsian vártam, hogy mit hoz a délután számunkra, hiszen most
mindent Alek szervezett. Nem avatott be semmilyen részletbe, mert mindent
meglepetésnek szánt.
Gyorsan felöltöztem, és
bepakoltam a táskámba. Péntek lévén még suliba kellett mennem, bár gondolkodtam
azon, hogy beteget jelentek. Végül mégis suliba mentem.
Még mindig nem beszélek Iannal,
akit ez még mindig zavar, de nincs mit mondanom neki. Ana arca jelent meg az
ablak mellett. Boldogan szálltam ki a kocsiból.
- Szia.-
köszöntem neki.
- Szia.
Mi ez a nagy mosoly? Most még boldogabb vagy, mint az elmúlt időben…- mondta.
- Ma
vagyunk két hónaposak! – mondtam barátnőmnek boldogan.
- Nem
mondod?!- mosolygott.- És mit csináltok?
- Nem
tudom még… Majd kiderül… Ő intézi.- mosolyogtam.
- Szeretem,
hogy ilyen boldog vagy.- mondta.
- Hát
még én…- nevettem.
Gyorsan telt az
idő, és már csak azt vettem észre, hogy vége van a sulinak. Összepakoltam a
cuccom, és hazasiettem, hogy át tudjak öltözni. Valami csinosba akartam lenni
ezen a fontos napon. Amint hazaértem, ledobtam a táskám az ágyamra, és kivettem
belőle a könyveim, és ruhákat pakoltam bele. Gyorsan letusoltam, és felvettem
egy szép ruhát. Készen álltam, és vártam Alek SMS-ére.
Amíg vártam,
egyszer arra lettem figyelmes, hogy valaki becsöngetett. Kíváncsian nyitottam
ki az ajtót, és láss csodát, Alek volt ott.
Boldogan
ugrottam a nyakába.
- Én
is örülök, hogy látlak!- hallottam mosolygós hangját.- De azért ne fojts meg.
- Bocsi.-
mondtam, és elengedtem.
- Naa,
azért nem kell ennyire távol menni…- mondta, és megcsókolt.- készen vagy?
Indulhatunk? – kérdezte.
- Persze!
Mehetünk.- mondtam, és felkaptam a táskám.
Mikor megérkeztünk,
Alek bekötötte a szemem, és úgy vezetett az ajtóig. Ott megálltunk egy
pillanatra, amíg ő kinyitotta az ajtót, majd segített bemenni. Vezetett egy
darabig, majd megálltunk. Ekkor levette a szememről a kendőt, és én csodálkozva
néztem szét. Rózsaszirmok voltak mindenhol, és gyertyák égtek. Minden olyan
gyönyörű volt. Két tányér volt az asztalon, melyeken még mindig gőzölgő ételt
láttam.
Meghatódva
fordultam szerelmemhez.
- Ez…
gyönyörű!- mutattam körbe.
- Örülök,
hogy tetszik.- mosolygott, majd kihúzta nekem a széket. – Boldog két hónapot!-
mondta, majd megcsókolt.
A vacsora isteni
volt! Ráadásul Alek készítette.
Miután végeztünk
a vacsival, elmosogattam, mert nem engedtem, hogy ő csináljon mindent.
Szerelmem hátulról átkarolt, miközben súroltam a tányérokat, és belepuszilt a
nyakamba. Ezzel csak azt érte el, hogy a tányér, amit épp mosogattam,
kicsúszott a kezemből. Nagyot csörömpölve esett vissza, és a rajta megtörő
vízsugár egyenesen rám irányult. Csurom vizesen fejeztem be a mosogatást, és
mérgesen néztem Alekra… legalábbis mérgesen akartam, de arcom láttán
felkacagott, és rövid idő múlva én is vele nevettem.
- Vizet
akarsz?- kérdeztem, majd lefröcsköltem, így ő is vizes lett.
Nevetve mentünk
a szobájába, és kértem kölcsön tőle egy pólót.
- Nem
akarsz kimenni, míg átöltözök?- néztem rá angyali mosollyal.
- Eszem
ágában sincs…- mondta. – Inkább segítek.
- Nagylány
vagyok már, egyedül is fel tudok öltözni.- mondtam neki mosolyogva.
- Én
nem is öltözni akarok segíteni, bébi. – mondta, miközben keze fenekemről a
hátamra csúszott, és óvatosan lehúzta a ruhám cipzárját.
Nem ellenkeztem, sőt. Tetszett, ahogy rám
néz, és tetszett, amilyen érzelmeket lobbantott fel bennem. Lehajolt, hogy
elérje ruhám alját, majd szépen lassan felfele tolta. Megemeltem két kezem, hogy
gond nélkül ki tudjon bújtatni ruhámból. Mikor levette rólam a ruhát, a földre
ejtette. Most rajtam volt a sor. Két kezemmel végig simítottam izmos mellkasán,
le a hasán, majd vissza. Beleremegett érintésembe. Kezdtem kigombolni az
ingjét, de egy idő után megunta, és segített: megfogta az ingjét, és erővel
fejtette le magáról. A megmaradt pár gomb, amit nem sikerült kigombolnom a
földre hullott, és szanaszét gurult. Tetszett, hogy türelmetlen volt kicsit.
Mosolyogva néztem végig izmos mellkasán, és ő is ezt tette. Mosolyogva,
vággyal, és szerelemmel a tekintetében nézett végig testemen, amit csak a
fehérnemű takart. Csak álltunk egymással szemben egy pár pillanatig, és a
másikban gyönyörködtünk.
Magához húzott, és szenvedélyesen
megcsókolt. Éreztem, minden porcikámmal akartam őt, így egy kicsit
eltávolodtam, hogy nadrágjához férjek. Babráltam egy ideig övével, majd
sikerült kinyitnom. Végül a gomb kifogott rajtam, de szerelmem segített.
Kigombolta, és lehúzta nadrágját. Immár mindketten csak fehérneműben álltunk
egymással szemben.
Alek felkapott, és lábaim reflexszerűen
kulcsolódtak dereka köré. Ujjaimat a hajába túrtam, és úgy csókoltam. Ő a
fenekem alatt tartott, és a másik keze a hátamat simogatta. Úgy éreztem, hogy
doromboltam volna, ha tudtam volna. Rettentően jól esett minden egyes érintése,
melyek vágyamat egyre csak fokozták. Lassan sétált az ágy felé, és óvatosan
tett le rá.
Elnyúltam az ágyon magammal húzva őt is.
Ujjai bejárták a hasam, és az oldalamat csikizte érintése. Gyengéden csókolt,
majd csókjai a nyakamat kényeztették. Nyakamról a kulcscsontomra vándorolt, miközben
kezei a melltartómat kapcsolták ki, amibe hátam felemelésével besegítettem.
Mikor lekerült rólam a ruhadarab, kezei áttértek melleim kényeztetésére, és én
jólesően sóhajtottam egyet.
A vágy, mely egyre fokozódott bennem egy
helyre összpontosult, és alig vártam, hogy a maradék két ruhadarab lekerüljön
rólunk, amik vágyam beteljesülését gátolták. Éreztem, hogy szerelmem is akar.
Nagyot sóhajtottam, mikor kezeit ajkai
felváltották. Végigcsókolta testemet egészen a köldökömig, majd vissza, és egy
forró csókkal zárta a felfedező utat. Mikor befejezte, fordítottam
helyzetünkön, és immár én voltam felül.
Belenéztem vágytól csillogó szemeibe, és
megcsókoltam. Pont, mint ő, én is a nyakával kezdtem, és szépen haladtam
lefelé. Végigcsókoltam izmos mellkasát, és kockás hasát. Éreztem, hogy minden
egyes érintésem fokozza vágyát, és csak kevés választja el attól, hogy rám
vesse magát.
Óvatosan, mégis határozottan fosztottam
meg az utolsó ruhadarabtól, ami testét fedte, és ő is így tett. Most már semmi
sem gátolt minket. Fordított a helyzetünkön, és ismét én kerültem alulra.
Csodálattal nézett végig rajtam, és egy csókkal ajándékozott meg.
Kinyúlt az ágy mellett lévő polchoz, és
kihúzta a fiókot. Egy pillanatig matatott benne, majd megtalálta, amit
keresett. Kivette azt, és a kezembe nyomta. Érdeklődve figyeltem, hogy mi az,
és fejbe ütött a felismerés, mikor megláttam. Egy óvszert fogtam a kezemben.
Nagyot nyeltem, majd kibontottam. Fogalmam
sincsen, hogy hogy kell felhelyezni, az ég szerelmére, hiszen ezt neki kellene
csinálnia… Szerelmem mosolyogva nézett rám, és megfogta a kezem. Segített
nekem, és mikor sikerült, beletúrt a hajamba, és magához húzott egy csókra.
Szívem kegyetlenül dübörgött a
mellkasomban, és úgy éreztem, hogy kiugrik a helyéről. Minden érintése
perzselte bőrömet.
Mélyen a szemembe nézett, mint valami
biztosítékként, hogy biztosan akarom-e. Én elmosolyodtam, és bíztatóan néztem
rá. Nagyon óvatosan csinált mindent, nehogy fájdalmat okozzon nekem.
Éles fájdalmat éreztem, ahogy testünk
egybe olvadt, mire megtorpant, és fürkészve nézett a szemembe, melyben könnyek
gyűltek. Nem foglalkoztam a könnyekkel, sem a fájdalommal. Magamhoz húztam, és
úgy csókoltam, mint még soha. Testünk mozgásba lendült. Egyszerre mozogtunk, és
a fájdalom is elmúlt egy idő múlva. Csak a gyönyört éreztem, és boldogságot.
Egyre szaporábban szedtem a levegőt, és
éreztem, ahogy a beteljesüléshez közeledek, majd éreztem, ahogy mindegyik izmom
megfeszül, és utolér a gyönyör. Alek nem sokkal követte példám, és boldogan
megcsókolt.
-
Szeretlek!- mondta.
- Szeretlek!-
mondtam, és megcsókoltam.
Fáradtan dőltem
el az ágyon. Szerelmem még ügyködött valamit, majd mellém feküdt, és mellkasára
húzott. Én kényelembe helyeztem magam, és még annyit éreztem, hogy betakar
minket, ad egy puszit a hajamba, de azután elnyomott az álom.
Kay ruhája
A szerelmesek :)
Szia. Nem hiszem el, hogy megtették, de így jó. Siess a kövivel.
VálaszTörlésPuszi
Boró
Szia Boró!
TörlésSzombaton hozom a folytatást ;)
Puszi,
Yvi (:
Szia!
VálaszTörlésHát nem gondoltam volna, hogy Alekkal lesz együtt, azt hittem majd csak egy átmenet lesz, és Iannal lesz együtt. Most kicsit szomorú vagyok, de tetszett ez a rész is ettől függetlenül.
Várom a kövit, siess vele. :)))
Puszi: Klau
Szia Klau!
TörlésCsak nem egy team Ian-t tisztelhetek benned? ;)
Sajnálom, hogy csalódást kellett okoznom.... :(
Holnap jön is a friss, remélem az jobban fog tetszeni :)
Puszi,
Yvi (: