- Várj,
Kay.- szólt utánam Alek.
- Igen?-
kérdeztem érdeklődve.
- Én
csak… Csak szeretném elmondani, hogy miért nem hívtalak…- mondta, és bennem
fellángolt a remény.- Végig kellett mindent gondolnom, és rengeteget
gondolkoztam rajtunk.
- Igen?
És mire jutottál?- kérdeztem izgatottan, de Alek nem tudott válaszolni, mert
valaki kopogott, és ezzel megszakította a beszélgetésünket.- Bocsáss meg.-
kértem tőle, és mentem kinyitni az ajtót.
- Szia
Kay, a kocsiban maradt a kabátod, gondoltam inkább még most adom vissza, nehogy
megfázz reggel…- mondta Ian.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése